A városi biciklizés barátai számtalanszor a Főváros szemére vetik, hogy mért nem épít bicikli utakat, mért nem támogatja jobban ezt a közlekedéséi- és életformát.
Ami a Fővárost illeti, az a baj, hogy csupán új bicikli utak építésével nem tud lehetőséget teremteni a biciklis közlekedésnek. Ahhoz, hogy az emberek tényleg a kerékpározást válasszák az autóval szemben, ahhoz ösztönzők kellenek, illetve kulturális változások.
Hollandiában természetes, hogy a hetven éves nyugdíjas nénike és a tanszékvezető professzor, sőt, még a miniszterek egy része is biciklivel közlekedik a városban, még a zordon tél alatt is. Itthon ez elképzelhetetlen. Nincs meg az emberekben az egészséges életre való igény ilyen mértékben, nincs az emberekben indíttatás, hogy az autójukon spóroljanak. Hazánk ebből a szempontból inkább Olaszországra hasonlít, ahol a kimutatások szerint az emberek inkább nem esznek, de akkor is autóval közlekednek.
A városi biciklizés megteremtéséhez az Fővárosnak még egy dolgot mindenképp tennie kellene! Meg kéne teremtenie a feltételeket arra, hogy azok, akik a kerékpárt városi közlekedési eszközként használják, azok is szigorúan betartsák a közlekedés szabályait. Újra a ködös Hollandiával példálódznék: ha az ember fia lámpa nélkül teker sötétedés után, akkor kiadós 40€ büntetésre számíthat, amit a rend lelkes őrei rendítetlenül ki is szabnak. Vagy egy másik példa, ha az egyirányú utcába a biciklis rossz irányban tévelyeg, vagy indokolatlanul a járdán ténfereg, akkor is hasonló büntetésre számíthat.
A tanulság tehát az, hogy nem elég hangosan követelni a bicikli utakat! Meg kell tanulni betartani és betartatni a biztonságos közlekedést elősegítő szabályokat.
