December 15. A szokásos menetrend szerint jön egy újabb Felvételi Tájékoztató, benne egy új, megreformált, minden eddiginél jobb rendszerrel, ami kiküszöböli a korábbiak hibáit, igazságot szolgáltat, méltányosságot hirdet stb. Pont úgy ahogy tavaly, tavalyelőtt és azelőtt.

Lássuk tehát, mik az idei változások: mi ez a 400+80 pont, érdemes-e emeltszintű érettségire menni, valóban romlik a nyelvvizsgával rendelkezők esélye és tényleg esélyteremtőbb a rendszer, mint a korábbiak?

Az idei változattal búcsút kell mondanunk a jó öreg 120+24 pontos rendszernek, a jövő generáció már 400+80 pontban fog gondolkodni. A pontok változtatásának fő célja, hogy minél szélesebb skálán, minél finomabb különbségekkel lehessen sorrendbe állítani a tanulókat. (Sokakban felmerülhet a kérdés, miért pont ennyi az annyi: a megelőző évek gyakorlata szerint, az érettségin elért százalékot (max.100) váltották át pontokra (max.30). Az átváltás helyett azonban 2008-tól a százalékok egy az egyben válnak pontokká, innen jött tehát a „100/30-as szorzó”, amire a későbbiekben még hivatkozni fogok [3,33-ként])

Hogyan változott meg a pontszámítás?

Az összpontszámot továbbra is két módón számítják:

A kettő közül a kedvezőbb számít.

A korábbi évek gyakorlata szerint a középiskolából szerzett ún. hozott pontok a következőképpen alakultak: az utolsó két év meghatározott tantárgyainak érdemjegyeinek összege (magyar nyelv és irodalom esetén az átlagok összege): ebből jött maximum 50 pont. Ezen kívül technikailag a hozott pontokhoz lehet számolni az érettségi átlagából szerzett pontot (érettségi átlag x 2): ez újabb 10 pontot hozhatott, kialakítva így a középiskolából hozható maximálisan 60 pontot.

A korábban felvételin, ma már az érettségin szerzett pontok adták a most leköszönő rendszerben a másik 60 pontot: az érettségi százalékos eredményét a megfelelő formulával pontokká alakították, így lehetett elérni két tárgy esetén 30+30, egy tárgy esetén 60 pontot.

Ehhez a 120 ponthoz lehetett további –maximum 24- többletpontot szerezni:

·        nyelvvizsgával: középfokú C típusú nyelvvizsgával 7; felsőfokúval 10, összesen maximum 20 pontot.

·        emelt szintű érettségivel, legalább közepes eredmény esetén plusz 7-7 pont szerezhető

·        egyéb, itt nem részletezendő sport, tudományos és egyéb tevékenyéggel

·        hátrányos helyzet alapján 4 pont, illetve amennyiben a szülők legfeljebb nyolc osztályt végeztek, további 4 pont; fogyatékossággal élőknek 8 pont; gyed/gyes stb. esetén szintén 8 pont.

2008-tól a rendszer a következő lesz:

A középiskolából, az utolsó két év tanulmányi eredményeként hozott pontok az eddigieknek megfelelően alakulnak, azonban az 50 pontos maximum helyett 100 pont lesz az elérhető maximum (ehhez egyszerűen meg kell szorozni kettővel a korábban számított pontokat).

Az érettségi átlaghoz kapcsolódó pontnál könyvelhetjük el a legnagyobb változást: ezentúl nem az érdemjegyek átlaga x 2 módszerrel kell számolnunk; pontot a tárgyaknál elért százalékos eredmények átlagából kaphatunk (függetlenül attól, hogy emelt vagy középszintű érettségivel szereztük-e): maximum 100 pontot.

Az érettségivel szerzett pontok számítás a legegyszerűbb: a százalékot egyszerűen átváltják pontra.

Így tehát a 400 pont a következőképp áll össze:

100 pont – öt tantárgy, utolsó két év végi érdemjegye x 2

100 pont – érettségi tárgyak százalékos értékének átlaga

100-100 pont – az adott egyetem által meghatározott felvételi tárgyként elismert tárgy/tárgyak érettségi eredménye

A többletpontok alakulása a következő (max. 80):

·        nyelvvizsgával: középfokú C típusú nyelvvizsgával 35, felsőfokúval 50; összesen maximum 50.

·        emelt szintű érettségivel, 40-40 többletpont

·        egyéb, itt nem részletezendő sport, tudományos és egyéb tevékenyéggel

·        hátrányos helyzet alapján 25 pont, további 25 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek; 50 pont jár továbbá a fogyatékkal élőknek. Összesen maximum 50 pont szerezhető hátrányos helyzet alapján.

A legfontosabb változások és hatásuk

Az új rendszer deklarált célja, az esélyegyenlőség megteremtése: a diákok háttéréből adódó különbségek csökkentése és az összemérhetőbb eredmény. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogyan változtak meg a rendszer különböző elemeinek súlya a pontszámítás során:

(Atlantisz ®) 

Az összpontszám a korábban említett 3,33-as szorzóval változott: amennyiben minden rész ennyivel változna, úgy az a jelenlegi struktúra konzerválását jelentené. Mint látható azonban, nem ez a helyzet.

A hátrányos helyzetért kapható pontok változása valóban az egyik legkiemelkedőbb, különösen, ha azt a nyelvvizsgáért kapható maximális pontok változásával vetjük össze. Ráadásul míg a korábbi 20 ponttal a maximális 24 többletpont 83%-a volt teljesíthető, addig az új rendszer 50-es maximumával a 80 extra pontnak csak a 62,5%a érthető el. A rendszer továbbá kevésbé díjazza a több nyelvvizsgát, ellenben már egy megléte esetén is viszonylag bőkezű: a szorzó változása az egy nyelvvizsgáért kapható többletpont esetén kevéssé marad el

a hátrányos helyzetért kaphatókétól. A rendszer tehát –nagyon helyesen- továbbra is támogatja a nyelvvizsga megszerzését, azonban  – az elsődlegesen jó háttérrel rendelkező diákok esetén meglévő- nyelvvizsgák halmozását már nem jutalmazza külön. A nyelvvizsga szerepe tehát számottevően nem csökken, megléte továbbra is ugródeszka az egyetemre.

A táblázatból azonban egy másik, sokkal komolyabb (mégis kevésbé kihangsúlyozott) változás is kiolvasható: a tábla első és utolsó eleme ugyanis a hozott pontok rendszerét változtatja meg, igen komoly hangsúly-eltolódást eredményezve az iskolában szerzett pontok (az utolsó két év érdemjegyeiből számított pontok) és az érettségin elért teljesítmény aránya között. A korábbi rendszerben a pontok 5/12-e volt köszönhető a középiskolának, az új rendszerben ez az arány 3/12-re (1/4-re) csökken.

Az új rendszer tehát az érettségin nyújtott jó eredményt jutalmazza, szemben a középiskolai évek során szerzett érdemjegyekkel: az újítás látszólag mindenképp üdvözölendő, hiszen így az objektívebb, mindenki számára azonos megmérettetés szerepét erősíti az erősen szubjektív, iskola és tanárfüggő középiskolai osztályozással szemben. A dolog árnyoldala azonban, hogy a középiskolában szerezhető tudás közti egyenlőtlenségben vezető Magyarország esetén e változás várhatóan épp azzal fog járni, hogy az iskolán kívül szerezhető tudás szerepe megnő, a diákok az általános középiskolai anyag helyett fokozottan koncentrálnak majd az érettségire, ezt pedig különórákon, magántanárokkal teszik majd –persze csak azok, akik megtehetik.

Ez azonban csak egy elképzelés, véleményem és reményeim szerint erről még sokat fogunk hallani, azt gondolom, hogy a felvételi rendszer változásának egyik legvitatottabb pontja lehet ez a változás.

Végül, de nem utolsósorban, pedig nézzük az emeltszintű érettségi kérdését. Mint az fentebb látható, az ehhez tartozó (emeltszintű érettségiért kapható többletpont) szorzó is bőven a rendes 3,33 fölött van,  azt gondolhatnánk tehát, hogy sokkal inkább megéri most emeltszintű érettségire menni. Mivel azonban az érettségivel kapcsolatos pontszámítás is megváltozott, célszerű utánaszámolni kicsit. Az emelt szintű érettségivel járó többletpontokról más sok szó esett, alább következzék némi számolás az emelt és középszintű érettségi közti eredmények különbségéről; hány százaléknyit bukhatok az emelten, hogy ne érezzem úgy, hogy hiba volt elmenni!

A régi rendszer szerint, mely az érettségi százalékokat sávok szerint pontozza (90% fölött a maximális 30 pont, utána pedig 5 százalékonként 1 ponttal csökken az eredmény) az emelt szintért kapható 7 többletpont kb. 35% különbséget képes kompenzálni (azaz egy 90%-os középszintű érettségi összességében ugyan annyi pontot ért (30-at), mint az 55%-os emelt szintű (23+7-et)).

Az új rendszer ezzel szemben, mely a százalékokat egy az egyben váltja át pontokra, néhány százalékkal kevesebbet kompenzál a két szint között. Az emelt szintért járó 40 pont csupán 33%-nyi különbséget egyenlít ugyanis ki, mivel a 33 elvesztett százalék 33 pontot is jelent, továbbá ez az eredmény rontja a hozott pontok, érettségi átlagával kapcsolatos részét is: minden egyes százalék 0,2 pontveszteséget okoz, így egy 33 ponttal gyengébb eredmény (kerekítve) további 7 pont veszteséggel jár.

Mindezek ellenére én mindenkit arra bíztatok, hogy igenis tegyen emelt szintű érettségit! Sokkal jobb, sokkal biztosabb és megalapozottabb tudással vághattok majd neki az egyetemnek!