HTML

Atlantisz

Atlantisz az ideális politikai berendezkedés szigete volt Platón szerint, melyet Poszeidon és Cleito elsőszülött gyermeke után neveztek Atlasz szigetének. A legenda úgy tartja, hogy a birodalom azért vált a tenger martalékává, mert az ott élők mohóvá és arrogánssá váltak, amivel kiváltották az istenek haragját. E mitológiai sziget remek szimbóluma a fiatalság idealista hevületének, és arrogáns, kíméletlen kritikájának.

Friss topikok

Linkblog

„Akasztós beszéd” versus „ciánozás”

2009.03.09. 13:21 Zixus

Február 27-én a Klubrádió műsorvezetője, Kuncze Gábor olyan kijelentést tett, amely sokakat megbotránkoztatott. Dessewffy Tiborral, a Démosz alapítvány elnökével beszélgetett, mikor is elhangzott az ominózus mondat.

„Nagyon sok embert ismerek, akik összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, és olyan mély letargiában vannak ettől a rettenetes országtól meg helyzettől, hogy legszívesebben az ember tényleg ciántablettát osztogatna nekik, hogy jussanak már túl a problémájukon. Ami természetesen nem megoldás."

A kijelentés nagy port kavart a sajtóban, hiszen a mondatot nem nehéz az elégedetlenkedő ellenzéknek szóló öngyilkosságra biztatásként értelmezni. Lássunk néhány reakciót az őszinte elszólásra:
 
Kuncze rögtön a történtek után közleményben bocsánatot kért:
Vannak rossz mondatok. Tegnap a Klub Rádió adásában egy rossz mondatot mondtam. Elnézést kérek mindazoktól, akiket ez felháborított. Vannak félremagyarázható mondatok. Tegnapi mondatom nem csak rossz volt, hanem félremagyarázható is. Elnézést kérek mindazoktól, akik az utólagos félremagyarázás kapcsán találkoztak ezzel a mondattal és felháborodtak.
 
Ez azonban a Fidesz szerint nem elégséges. Répássy azonnal sajtótájékoztatót tartott és bejelentette, hogy a Fidesz addig bojkottálja a Klubrádió műsorait, amíg Kuncze bocsánatot nem kér (ez megtörtént), illetve amíg a Klubrádióban műsort vezet. (Itt nem történt változás, feltehetően többen fogják hallgatni Kuncze műsorát, legalábbis egy darabig.)
 
A Klubrádió csatlakozott a bocsánatkéréshez „függetlenül attól, hogy követelte-e a bocsánatkérést valaki, vagy sem, és függetlenül attól a távolról sem lényegtelen körülménytől, hogy a műsor egészének meghallgatása más következtetésre juttathatja a hallgatót.” A rádió elnök-vezérigazgatója, Arató András pedig úgy fogalmazott a Népszabadságnak: „Sajátos demokrácia-felfogásra vall, hogy egy párt bele akar szólni abba, hogy ki legyen egy magánrádió műsorvezetője.
 
Az ellenzék viszont érthető módon próbálja a kedélyeket borzolni: Kövér László a HírTV-nek adott nyilatkozatában elmondta: „Nem a kifejezést tartom problémásnak, mert természetesen Kuncze Gábor sem úgy gondolta, ahogy sokak számára érthető volt,(…) hanem a részvétlenség, kíméletlenség vagy inkább ostobaság, amely ezekből a szavakból árad. Valóban Kuncze abba a körbe tartozik, akik sokkal jobban élnek, mint tíz-tizenöt éve. Mivel nekik ez a haza nem számít, függetlenül az anyagi helyzetüktől, nem aggódnak, hogy ennek az országnak 80%-a lerohad-e a létminimum szintjére néhány év múlva.
 
Kövér tehát nem tartja a kifejezést problémásnak, őt a tartalom döbbenti meg. Hogy is van ez? Kövért nem zavarja az a javaslat , hogy az elégedetlenkedők egyenek ciánt, pusztán a „részvétlenség” aggasztja?
 
Nem véletlenül van „deja vu”-nk, 2002-ben éppen Kövér László tett meggondolatlan kijelentést az olimpia kapcsán.
 

Sokan vannak ma Magyarországon, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek és sikereinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találtak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat. Ezzel nagy szolgálatot tennének, mert nélkülük könnyebben és hamarabb tudnánk megoldani a feladatainkat." Majd hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni céljainkat, legfeljebb koloncként cipeljük őket a hátunkon."

Akkor az amúgy igen hasonló öngyilkosságra buzdítás jóval nagyobb visszhangot kapott, hiszen nem sokkal a választások előtt történt. Maga Gyurcsány így kommentálta 2006-ban: "Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható".  (Debreczeni József: Az új miniszterelnök)
 
Szili Katalin felháborodva üzente Kövérnek: „Vegye le a kokárdáját, szép csendesen távozzon a közéletből, és szégyellje magát.” Hiszen Kövér „az emberi élet méltóságát sértette meg”, szónoklata „csupaszon gonosz” volt.
 
Kuncze is sértettnek érezte magát: „Kövér László múltkori mondatai arról szóltak, hogy tűnjön el innen mindenki, aki nem hajlandó hajbókolni és hason csúszni a Fidesz előtt. Én például nem vagyok hajlandó, de felkötni sem nagyon szeretném magamat” Felszólította a Fideszt az elhatárolódásra, illetve kijelentette, hogy „a választópolgárok szemébe hazudtak, mikor letagadták, hogy ezek a szövegek elhangzottak".
 
Kövér hiába állította, hogy szavait kiforgatják, a gépezet darált tovább:
 
Medgyessy: „Minden jóérzésű embert felháborít, politikai hovatartozástól függetlenül.
 
Lendvai a „sebezhető emberekre” hivatkozott, akik a kampány után is élni akarnak, tehát felszólította Orbánt és Pokornit, hogy határolódjanak el, Kövért pedig, hogy kérjen bocsánatot.
 
Kovács László sem hagyta szó nélkül a történteket: „Kövér akasztásos beszédével túlment minden határon. A Fidesz alelnökének szavai már nemcsak politikai ellenfelei ellen, hanem a gondolkodás szabadsága, a humánum ellen is irányult. Az öngyilkosságra való felszólítás a keresztény értékrendet is sérti, melyre a Fidesz oly előszeretettel szokott hivatkozni.
 
Az elhangzott kijelentést tehát az MSZP be tudta építeni negatív kampányába,(betiltott kampány videó itt) az egész Fidesz ellen fordította az elhangzott mondatot, mivel a Fidesz egységesen kiállt politikusa mellett. A kormánypárt próbálta az ügyet bagatellizálni, közleményében az ügyet így kommentálta: „Megértjük, hogy a legújabb közvélemény kutatási eredmények láttán még nagyobb zavar támadt a szocialisták soraiban. Arra kérjük azonban őket, hogy ez nem vezessen részükről újabb alaptalan vádaskodáshoz, a családok húsvéti békéjét megzavarni akaró riogatáshoz.”
 
Valószínűsíthető, hogy Kövér kijelentésének volt szerepe az elvesztett választásokban. Ezt maga is elismerte: "Száz és sok momentuma volt a választási kampánynak, amelyből egy is elegendő lett volna, hogy azt a kis különbségű vereséget elszenvedjük… ez is ezek között volt. Ha ez nincs talán nyerünk, de mondom volt ilyen kilencvenkilenc másik is.
 
Az MSZP ki tudta használni a kínálkozó alkalmat és a lejárató kampány kézzelfogható eredményt hozott. Kuncze viszont már nincs benne a politikai szereplők első vonalában – különben miért is csapna föl műsorvezetőnek?- tervezi visszavonulását a politikából, így habár elszólta magát, és volt is visszhangja, ennek mértéke, hangneme és jelentősége meg sem közelíti a 2002-es botrányét.
 
Szerző: Locustra

 

Szólj hozzá!

Címkék: kuncze klubrádió cián kövér gábor lászló akasztás ciánozás

Széljegyzet egy kampányhoz

2009.02.23. 02:05 egy_kobold

Toleranciakampány? EP-választásra készült kampány? Demszky Gábor könyvének reklámozása?

A Szabad Demokraták Szövetségének új kampánya azonnal beszédtéma lett, nem kevés indulatot szült, ám a plakátokról, az üzenetről eddig kevés szó esett. Márpedig ha identitás-kampánynak tekintjük ezt a mostani akciót (én annak gondolom), akkor talán érdemes lenne megnézni, milyen szerepet szeretne felvenni az Szdsz.

1. számú érdekesség: tudják melyik az a szó, amit agyonhasznált az Szdsz, aminek kimondásával összefonódott a párt neve, ám érdekes módón ezeken a plakátokon, sőt még a párt nevében (tulajdonképpen a párt neve is csak logó és honlapcím formájában jelenik meg) sem szerepel? Liberális.

 

2. számú érdekesség. A 2006-os országgyűlési választásokon az Szdsz kb. 340.000 szavazatot szerzett (I. forduló, területi listák). A 2004-es Európai Parlamenti választásokon 237.000. Ehhez képest 200.000 + 1-re belőni a szintet, jó taktika: egy minden eddiginél rosszabb eredményt is lehet majd jól kommunikálni, ha a választóikat ilyen eredményre készítik fel.

 

Nem világos egyelőre, mit célja volt az Szdsznek ezzel a kampánnyal: az üzenet több esetben homályos, a megszólítottak, illetve a megszólítás maga pedig néha egyszerűen rossz (Isten szerepeltetése… nem volt még olyan rég a „Jöjjön el az én országom” kampány), máskor tiszta öngól (itt természetesen a spanglis spot-ra gondolok, vajon kiket akar megszólítani a párt azzal hogy „egy spangli az orvosi rendelőre tartozik”?)

Horn Gábor ígérete szerint a kampány folytatódik, márciusban valamifajta választ kapunk a feltett kérdésekre. Vagy megválaszolja azt az élet.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: szdsz belpol

A válogatott új szövetségi kapitánya: Erwin Koeman

2008.04.29. 14:20 Zixus

A napokban több publicisztika is napvilágot látott különböző sajtóorgánumokban, melyek az új szövetségi kapitány érkezését kommentálták. Ezek az írások általában egyetértettek azzal, hogy Erwin az olcsó és megfizethető közepes külföldi tréner kategóriába tartozik.

Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni:

1. Egy holland középcsapat sima 5-0-al küldené haza a magyar listavezetőt

2. A holland utánpótlásképzés világhírű, ha a jövő csapatát akarjuk építeni, akkor arra ideális holland edzőt alkalmazni

3. E. Koeman nem akárhol, hanem a PSV-nél volt ifi edző, ami igaz, hogy nem a Barca, de mindenképp patináns európai klub.

4. Koeman játékosként bár kevésbé volt nagy sztár, mint a testvére, de a holland sajtóorgánumok egyértelműen őt tartják jobb kvalitású edzőnek.

5. Hazai kritikusai a Feyenorddal elért kudarcos 7. helyet vetik a szemére, ezzel igazolják, hogy nem jó kvalitású edző. A hetedik helyet egy rettenetesen gyenge Feyenorddal érte el, a csapatnak azóta sem sikerült kivergődnie a rossz átigazolási politika miatti nehéz helyzetéből. A holland sajtó szerint csoda volt, hogy Koeman megcsípte a rájátszást azzal a ratyi csapattal.

6. Adjunk legalább egy esélyt az új kapitánynak, ne eleve útáljuk, a bizalmat meg reméljük meghálálja!

Szólj hozzá!

Címkék: foci holland psv magyar foci szövetségi kapitány koeman erwin

Hogyan veszítheti el a Fidesz a 2010-es választásokat? Első rész.

2008.04.14. 01:57 egy_kobold

 

2008. márciusában, néhány nappal a népszavazás után egy elemzői konferencia kerekasztal beszélgetésen konszenzus volt abban, hogy az MSZP önerőből aligha tudja megnyerni a 2010-es választásokat, ahhoz hogy jól szerepeljen (és esetlegesen továbbra is kormányon tudjon maradni) nem elég jól kormányozni, a Fidesznek is számos stratégiai hibát kell ejtenie (ahogy tette 2006-ban a rossz szlogennel, meg a nemzet mogorva orvosának szerepeltetésével)

 

Jó kormányzásról ugyan nem igazán tudunk beszámolni, de Fidesz-hibáról -érzésem szerint- annál inkább.

 

Mostanra ugyanis bizonyossá vált: az ősszel újabb népszavazásra kerül sor, az Albert házaspár kérdésére összegyűjtött közel 500 ezer aláírást eljuttatták az Országos Választási Bizottsághoz, így már nincs mód megakadályozni az újabb referendumot, melyen arról nyilatkozhatunk, hogy akarunk-e olyan egészségügyi rendszert, amiben a magántőke közvetlenül is szerepet kap.

A kérdés két hónapja, az egészségügyi törvény újbóli elfogadásakor, még egyszerűen megválaszolható volt a kormány-ellenzék dimenzió mentén, a koalíciós szakítás után azonban megváltozott a helyzet. Mára ugyanis mind a Fidesz (és a vele szövetséges KDNP) mind az MSZP egyetért abban, hogy csak tisztán állami tulajdonú szereplők legyenek az egészségügyben.

Az ehhez szükséges törvénymódosításra azonban nem került sor, ehhez ugyanis az MSZP-nek, (illetve az SZDSZ nélküli kormánynak) nem volt meg a szükséges parlamenti többsége. Az ugyanis csak a Fidesz képviselőivel lehetett volna meg, akik azonban nem voltak hajlandóak együtt szavazni a szocialistákkal, arra hivatkozva, hogy számukra az egyetlen alternatíva a törvény teljes visszavonása lenne. Ezzel a döntésükkel legalább annyira hozzájárultak ahhoz, hogy a népszavazást elindító civil szervezetek (ultimátumok lejárta után) benyújtsák a népszavazáshoz szükségek aláírásokat, mint a szocialisták.

Már a március 9-i népszavazás után sem volt egyértelmű, hogy a Fidesznek érdemes-e ezt a másik népszavazást is felvállalni, már akkor is kétséges volt, hogy hozhat-e akkora sikert, mint a három-igenes. Az azóta történt események tükrében talán nem túlzás kijelenti: ez a népszavazás nem (lett volna) érdeke a Fidesznek.

Március 9-én egy soha addig nem látott tömeg fogott össze egy közös cél érdekében, több mint 3,3 millió ember szavazatát lehetett szembeállítani a kormány tevékenységével. Világosan látszott, hogy a Fidesz a korábbi népszavazáshoz képest jobban tudott mozgósítani, és az emberek jellemzően ugyan úgy vélekedtek a három kérdést illetően (ellentétben például a 2004-es, kettős állampolgárságról és kórház-privatizációról szóló népszavazás esetén)

Mi várható azonban ősszel? Mind a két nagy párt, és a kormány maga is, ugyan azt fogja mondani, egyformán a magántőke ellen fognak kampányolni, aminek lényegében két következménye lehet:

  1. kifejezetten alacsony részvétel (hiszen nem lesz éles kampány, sőt, talán addigra mégis megegyeznek a pártok és megváltoztatják az egészségügyi törvényt, mely után értelmetlenné válik a népszavazás –bár ekkor is megtartásra kerül!)
  2. mintegy 98% igen áll majd szemben a maradék 2%-al, hiszen várhatóan csak a liberálisok (esetleg még az MDF) fognak majd a magántőke mellé állni, csak ők buzdítják majd híveiket a nemre.

 

Ennek eredményeképp elveszik majd az a tömeg, akikre rá lehet mutatni, hogy íme, itt vannak ők, akik nemet mondtak a kormány eddigi munkájára. A két tábor egész egyszerűen össze fog mosódni, ami egyértelműen a kisebbik tábornak –azaz a szocialistáknak fog kedvezni. Arról nem is beszélve, hogy a kampány alatt, mikor előkerül a nagy egyetértés közepette, hogy mégis, miért kell népszavazni olyan kérdésről, amiben egyetértés van, ők feltehetik a kezüket mondván: bennük április óta megvan a szándék, emiatt bomlott a koalíció, de eddig senki sem volt hajlandó velük szavazni, de hála a népszavasának, most már muszáj lesz.

 

Biztos vagyok abban, hogy a kampány sokkal kellemetlenebb és kevésbé kifizetődőbb lesz a Fidesznek, mint lett volna az egyszeri együttszavazás még a múlt héten, mely nemcsak közelebb vitte volna a mostani javaslatot a Fidesz által preferálthoz, de a baloldalon olyannyira hiányolt konstruktív ellenzékiségnek is szép

Szólj hozzá!

Címkék: mszp fidesz népszavazás

Képzelt (villám)riport a magyar gazdaságpolitikai helyzetről

2008.04.10. 13:47 Zixus

K: Mit gondol, ön szerint előrehozott választásokat kéne tartani?

 F: csak az előrehozott választás lenne jó a nemzetnek, mert enélkül még 2+1, összesen közel tíz év a kutyáké.. Csak ebben senki nem érdekelt, leginkább azok, akiknek ki kéne írniuk.

K: Milyen gazdaságélénkítő lépéseket kéne tenni? 

Közelebbről a 2500-3000Mrd, vagyis 10 százalékos kiadáscsökkentés és ehhez kötődő adócsökkentés, plusz költségvetési fegyelem, plusz euró. Ez mehetne, de Viktor biztos nem erre használná a neki álló/jelenleg még neki álló/ kétharmadot.

K: Van értelme a szakértői kormánynak?

F: A szakértői kormány működésképtelen és idegen az alkotmányos rendtől.

K: A szakértői kormány akkor is rossz lenne, ha a Fidesz is támogatná?

 F: Senki nem támogat egy olyan csapatot, aki nem neki számol el, és bármit
tesz, nem tudod megakadályozni. Még leginkább az MSZP támogatná az SZDSZ-szel Bokrost, aki el is vállalná a feladatot.

 K: És akkor meglehetne a többség is. A kisebbségi kormány ellen bármikor lehet kérni egy konstruktív bizalmatlanságit, elég labilis, nem?

 F: Szerintem valaki vagy kormányoz, akkor többség kell, amit a választási rendszer biztosít, vagy ügyvezet, de akkor semmit se tud tenni a folyó ügyeken kívül, amit viszont a kisebbségi kormány is tud.. legföljebb leszakadunk.

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság kormányzás előrehozott választás szakértői kormány kisebbségi kormány gazdaságélénkítő lépések

Holland drogpolitika – téveszmék eloszlatása

2008.04.09. 17:16 Zixus

Hazánkban számos szervezet és egyén gondolja azt, hogy legalizálni kéne a könnyű drogokat. Ezen írás a holland példán kívánja szemléltetni a legalizálás egy lehetséges, ám meglehetősen különös útját.

Turisták ezrei látogatnak évről-évre Hollandiában, hogy legális körülmények között próbálhassák ki a marihuánát. De mik is valójában ezek a legális körülmények?

Először is kezdjük azzal, hogy a marihuána fogyasztás nem legális Hollandiában. A holland jogszabályok a kábítószereket kemény- és könnyűdrog kategóriákba sorolják, az utóbbiba tartozik a fű is. A németalföldi jogszabály nem bünteti a könnyűdrogok fogyasztását, azonban a birtoklását igen. Magyarán szólva a könnyűdrog fogyasztás nem legális, csak az állam szemet huny a fogyasztás, mint kihágás fölött. Viszont ennek a toleráns félrenézésnek is vannak határai; nem lehet a birtokunkban több, mint 5 gramm fű, illetve, ha termelésre adjuk a fejünket, akkor nem lehet a birtokunkban több, mint 5 palánta, illetve az ültetvényünket nem láthatjuk el profi öntöző, illetve érlelő rendszerekkel. Aki viszont,  áthágja ezeket az engedékeny szabályokat, az csúnyán megütheti a bokáját, mert jelentős büntetésre számíthat.

Ha ilyen szigorú a szabályozás, akkor mégis hogy a viharba lehetséges az, hogy az emberek bemennek a coffee shop-ba, és mindig van fű? Rájuk más szabályok vonatkoznának? Részben igen, ugyanis az úgynevezett coffee shop-oknak engedélyük van arra, hogy 500 gramm marihuána legyen a birtokukban. De honnan szereznek 500 gramm füvet, ha illegális a termesztés? Na, ez a kedves tulajdonosok gondja, ezzel az állam nem foglalkozik. (Természetesen a coffee shop-ok tulajdonosai illegálisan szerzik be a portékájukat.) 

A következő fontos kérdés, hogy milyen szabályok vonatkoznak a coffee shopokra? Fel kell tüntetniük a bolton, kívülről is jól láthatóan, hogy ez nem egy kávézó, hanem egy coffee shop. Ezen kívül, ha kemény drogokat találnak az ellenőrzés alatt az üzletben, akkor igen komoly büntetésre számíthatnak, a legújabb tervezet szerint örökre be is zárhatnak. Ugyanez vonatkozik a csendháborításra is, illetve ha kiskorúnak adnak el könnyű drogot, vagy ha egy személynek több, mint 5 gramm füvet adnak el, illetve ha a boltban több, mint 500 gramm fű van.

A hollandok, ha tehetnék, legalizálnák a füvet teljes mértékben? A kérdésre az egyértelmű válasz, hogy nem, sőt, a jelenlegi kormányzat a regnáló kereszténydemokrata párt nyomására szigorítani szándékozik a jelenleg engedékeny szabályokat.

Mik azok a smartshop-ok, illetve a gomba legális? Bár Hollandiában a kemény drogok illegálisak, mégis akad egy kiskapu. Az úgynevezett smartshop-okban lehetőség van arra, hogy a legalitás határmezsgyéjén lépkedve kipróbáljuk a gombát, illetve egyéb hallucinogén növényeket.

Mindent összevetve ez egy elég fura, hibrid rendszer, ami bár számos előnnyel jár mind a fogyasztó, mind az ellenőrző hatóság számára, mégsem tűnik a jogi szabályozás szempontjából tökéletes megoldásnak, és követendő példának. Javaslatom szerint a fű legalizálása akkor lenne igazán célravezető kis hazánkban, ha két feltétel teljesülne. Egyrészt az állam teljesen kontrolálná a drogokat a termeléstől az eladásig, másrészt ha a hazai kultúrába is beépülne az az észszerű mértéktartás, ami az átlagos hollandot jellemzi.

Szólj hozzá!

Címkék: hollandia marihuana gomba legalizálás könnyűdrog coffee shop smart shop

Megtalálták Stonehenge rejtélyének nyitját?

2008.04.09. 16:28 Zixus

A BBC beszámolója szerint a helyszínen kutatást végző tudósok megfejtették a rejtélyt, hogy miért építették a hatalmas kőhalmot. A legújabb ásatási eredmények szerint a kőrakás gyógyító szentély volt egykoron. A BBC által támogatott feltárás közben talált újabb, kisebb méretű kő leletek ezt látszanak bizonyítani.

 A kutatást vezető Darvill és Wainwright professzorok szerint azért cipelte a régmúlt embere ezeket a köveket a mintegy 250 km-re lévő Preseli hegyekből, Wellsből, mert azt gondolták, hogy gyógyító varázserővel bírnak. A professzorok neolitkori Lourdes-nak nevezik a jelenséget. A tudóscsoport szerint a mai ismert hatalmas köveket csak jóval később állították föl, mikor a szentély már virágkorát élte.

1 komment

Címkék: rejtély stonehenge megfejtése

Zöld utat a városi biciklizésnek?!

2008.02.28. 16:04 Zixus

A városi biciklizés barátai számtalanszor a Főváros szemére vetik, hogy mért nem épít bicikli utakat, mért nem támogatja jobban ezt a közlekedéséi- és életformát.

 

Ami a Fővárost illeti, az a baj, hogy csupán új bicikli utak építésével nem tud lehetőséget teremteni a biciklis közlekedésnek. Ahhoz, hogy az emberek tényleg a kerékpározást válasszák az autóval szemben, ahhoz ösztönzők kellenek, illetve kulturális változások.

 

Hollandiában természetes, hogy a hetven éves nyugdíjas nénike és a tanszékvezető professzor, sőt, még a miniszterek egy része is biciklivel közlekedik a városban, még a zordon tél alatt is. Itthon ez elképzelhetetlen. Nincs meg az emberekben az egészséges életre való igény ilyen mértékben, nincs az emberekben indíttatás, hogy az autójukon spóroljanak. Hazánk ebből a szempontból inkább Olaszországra hasonlít, ahol a kimutatások szerint az emberek inkább nem esznek, de akkor is autóval közlekednek.

 

A városi biciklizés megteremtéséhez az Fővárosnak még egy dolgot mindenképp tennie kellene! Meg kéne teremtenie a feltételeket arra, hogy azok, akik a kerékpárt városi közlekedési eszközként használják, azok is szigorúan betartsák a közlekedés szabályait. Újra a ködös Hollandiával példálódznék: ha az ember fia lámpa nélkül teker sötétedés után, akkor kiadós 40€ büntetésre számíthat, amit a rend lelkes őrei rendítetlenül ki is szabnak. Vagy egy másik példa, ha az egyirányú utcába a biciklis rossz irányban tévelyeg, vagy indokolatlanul a járdán ténfereg, akkor is hasonló büntetésre számíthat.

 

A tanulság tehát az, hogy nem elég hangosan követelni a bicikli utakat!  Meg kell tanulni betartani és betartatni a biztonságos közlekedést elősegítő szabályokat.

Szólj hozzá!

Címkék: város bicikli bicikliút

Márciusi megleptés?

2008.02.22. 00:17 egy_kobold

Népszavazunk, alig több mint két hét múlva. Az eredményt megjósolni senki sem tudja, noha ötletek, elképzelések, forgatókönyvek sokasága jelent meg mióta a köztársasági elnök kitűzte a népszavazás időpontját.

A közvélemény-kutatások az igenek elsöprő győzelmét jelzik előre, csakúgy, mint az elemzések többsége. Jelen írás ezekhez az elemzésekhez és kutatásokhoz szeretne –amolyan széljegyzetként- néhány gondolatot hozzáfűzni.

Először is nézzük a tényeket: a felmérések szerint az emberek 42-44% biztosan, további 20-23% pedig valószínűleg elmenne szavazni. A kérdések támogatottsága némiképp eltérő, de minden esetben az igenek győznének, mindhárom kérdés esetén a szavazatok kétharmada igen lenne (ez tehát összességében azt jelentené, hogy mindhárom kérdésben eredményes lenne a népszavazás, hiszen a választópolgárok 40-45%-a egy irányba voksolna).

 

A rendszerváltás óta eltelt időszakban nagyon jól megtanulhattuk, hogy „nem a közvélemény-kutatásokat, hanem a választásokat” kell megnyerni. Az alábbiakban összegyűjtjük tehát azokat az érveket, ami alapján valószínűsíthetjük: hozhat még meglepetést március 9. Ehhez két kérdést kell alaposabban megvizsgálni:

1. Kik mennek el szavazni?

2. Hogyan fognak szavazni?

 

Miről szól a népszavazás? 

Számos indok lehet arra, hogy miért megy el valaki szavazni, legyen szó országgyűlési /önkormányzati választásról, helyi vagy országos népszavazásról. Vannak, akiket egyfajta állampolgári kötelességtudat, másokat a párthűség vagy csak egyszerűen saját anyagi helyzetük motivál arra, hogy vegyék a fáradtságot és elmenjenek voksolni. Éppen ezért világossá kell tennünk, mi a népszavazás tétje. Egyszerű döntés a 300 forintokról, vagy a kormány egész munkájának megítélése? A három igennel csupán sokat spórolhatunk, vagy a kormányzati teljesítményt ítéljük el vele? A kérdés feltevése megkerülhetetlen. Egészen más összetételű (és létszámú) „új többséget” kapunk, ha csak a pénztárcánkat érintő kérdéseknek tekintjük a március 9-i referendumot, mint ha a kormány teljesítményét akarjuk vele értékelni.

 

Előbbi esetben az igenek mellé bátran felsorakoztathatók azok is, akik egyébként inkább kormánypárti szavazók, de a vizitdíjjal, tandíjjal nem értenek egyet –megvan azonban annak a veszélye, hogy ebben az esetben számos, a kormány leváltását sürgető, de a vizitdíjat, tandíjat napi szinten meg nem élők szavazatát elveszítjük. Ha azonban március 9. a kormány leváltását célozza meg, akkor a kormánypártoktól elfordult szavazók könnyen aktivizálhatják magukat és ők így tulajdonképpen a kormányváltás lehetőségére fognak nemet mondani (és végül az ő szavazatuk ismét Orbán Viktor elleni protestszavazat lesz).

 

Hogy a két stratégia mennyire fontos, jól jelzi a Fidesz kettős kampánya: a „párton kívüli” Tarlós István a Szociális népszavazás címke alatt kampányol, a három kérdést pusztán pénzügyi természetűnek feltüntetve, míg Orbán Viktor képviseli a népszavazás kormány-váltó mivoltát. Véleményem szerint egyébként a taktika teljesen felborult, mióta a Fidesz aktív kampányba kezdett, és Orbán Viktor is tevékenyen fellép, a Tarlós-féle vonal teljesen háttérbe szorult: a kampányfilmből és Orbán Viktor beszédeiből is inkább az érződik, hogy a népszavazás a kormányról szól, nem pedig a 300 forintokról. Kérdéses azonban hogy a felfokozás, a népszavazás tétjének növelése eléri-e a célját: mozgósító hatása egyértelmű, csakhogy ez a taktika mindkét oldalt mozgósítja, miközben a saját oldallal szemben további elvárásokat ébreszt, melyek nem teljesülése komoly bizalmi válsághoz vezethet a jobboldalon. A közvélemény kutatásokból kiolvasható folyamatokból érződik is a hatás: az elmúlt egy hónap alatt 10%-ról 17%-ra nőtt a nemek aránya a tandíj ügyében, 9%-ről 17%-ra a vizitdíj, és 8%-ról 15%-ra a kórházi napidíj esetén [Medián].

Kik szavaznak végül? 

Az ördög a részletekben rejlik –ez egy közvélemény kutatás értékelésénél is igaz. A Heti Válasz januári 10-i számában publikált, Nézőpont Intézet által készített kutatás alapján rendelkezésünkre áll néhány lakóhely és iskolai végzettség szerinti adat is, ami szerint a felsőfokú végzettségűek körében, valamint a fővárosban élők esetén a legkisebb az igenre való hajlandóság, míg az alap/középfokú végzettségűek és községi lakosok azok, akik leginkább igennel szavaznának.

A közvélemény kutatásokon megígérni a részvételt az egy dolog –valóban elmenni voksolni már egészen más. Nem véletlen, hogy a mért részvételnél a valós részvétel mindig jóval alacsonyabb, sőt: ha egy országgyűlési választás után megkérdezzük az embereket, hogy ők elmentek-e szavazni, 4-5% rendszerint úgy emlékszik, hogy volt voksolni, valójában azonban otthon maradt!

2004 novemberében, egy hónappal a kettős állampolgárságról és a kórháztörvényről szóló népszavazás előtt készült Medián-felmérésben 42 százalék volt a magukat biztos szavazónak mondók aránya – a tényleges részvétel végül alig haladta meg a 37 százalékot.

 

Kérdés tehát hogy kik lesznek azok, akik végül tényleg elmennek. Ehhez Angelusz Róbert és Tardos Róbert, a 2002-es választás alapján készült táblázatát hívom segítségül: e két kutató a választási részvételtől való távolmaradás jellemzőit vizsgálta, mely alapján a következő állapítható meg: az alacsony végzettség, az egyedüllét, a vidéki élet jellemzően azok a tényezők, melyek magasabb távolmaradást eredményeznek. (Míg egy maximum nyolc osztályt végzett állampolgár 29%-ban inkább otthon marad, addig egy diplomás esetén ez az arány mindössze 7% (ha ráadásul fővárosi, ez az arány még kisebb)).

Ha ezt együtt nézzük a már ismert közvélemény kutatási adatokkal, akkor világosan látszik: jellemzően azok maradnak végül otthon, akik amúgy nagy valószínűséggel igennel voksolnának!

Szólj hozzá!

Címkék: mszp orbán fidesz szdsz közvéleménykutatás népszavazás

Visszatért a Földre az Atlantisz

2008.02.22. 00:14 egy_kobold

Kéthetes küldetés után visszatért a Földre az Atlantis űrsikló. A többször elhalasztott út célja a Nemzetközi Űrállomás bővítése volt, az európai űrkutatási hivatal tudományos kutatómoduljával.

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: atlantisz indexhu

Állam és egyház szétválasztása a mai Magyarországon

2008.01.03. 13:06 Zixus

 Miként lehetne létrehozni a mindenkori kormányzati politika jóindulatától nem függő egyházi intézmények működési feltételrendszerét, illetve miért nem valósul meg ez az állam és egyház számára egyaránt kívánatos állapot? 

 

A vizsgált probléma: az egyház állami függőségben:

 

A következőkben azt próbálom meg bemutatni, hogy miért érdeke mind az egyháznak, mind az államnak az állam és egyház szétválasztása. Jelen esetben ezt a kérdést úgy szűkíteném le, hogy miért lenne érdeke mind az államnak, mind az egyháznak.[1]

Függés történeti okai:

A rendszerváltozás után az egyházi vezetés teljes mértékben azonosult a restitúció gondolatával.  A Kun Béláék által feldúlt, államosított intézmények visszaadása negyven év után már kivitelezhetetlen. (több jogos örökös, illetékesség tisztázása, stb) Ezért Magyarországon jó érvek alapján született alkotmánybírósági határozat az államosítás kárvallottjainak pénzbeni kárpótlásról.Az egyházi működési költségek kalibrálása az éves költségvetési alku részei közé kerültek. Mivel a folyó kiadások jelenítik meg a köz szerepvállalását, abban úgy tűnhet, hogy hazánk az európai átlagot messze meghaladóan költ vallási célokra. Eközben a lakosság elvallástalanodása jól megfigyelhető társadalmi tény hazánkban.

A vatikáni szerződés:

A vatikáni szerződés (1997) adott tartós keretet az állam és az egyházak viszonyának Magyarországon. Az állam ebben a szerződésben elismerte közcélúnak az egyházak szociális, oktatási, sőt vallási tevékenységét, valamint tartalmazza az ennek megfelelő finanszírozási elveket. A szerződés azonban nem tartalmazza a finanszírozás konkrét mértékét, és az állam és egyház konfliktusának ez egyik fő oka.

Az állam és egyház szétválasztásának haszna

Mit értek elválasztás alatt:

Állam és egyház elválasztása alatt különböző megoldási javaslatok, eszmerendszerek mást és mást gondoltak. Az én megközelítésemben az állam és egyház szétválasztása azt jelenti, hogy normatív meg kell szüntetni az egyház államtól való anyagi függését.

Egyháznak miért jó az állam és egyház különválasztása:

A 2oo6-2oo8-as időszakban milliárdos csökkentések mentek végbe az egyházi intézmények finanszírozásában. Ez a korábbi ex-lex állapottal szemben válsághelyzetet vetít előre a Római Katolikus Egyház számára. A Vatikánnak nincs eszköze pénzügyi mértékek kikényszerítésére, különösen a törvényhozási többség és a többnyire szkeptikus közvélemény ellenében, és a társegyházakra is kiterjedően nincs.  Az elmúlt években az egyházak számára az egyik legveszélyesebb, és társadalmi hitelüket aláásó folyamat volt a folyó finanszírozás körüli, rendre elveszített, ámde nagy médiaérdeklődést kiváltó csatározás.  

Az államnak miért jó az állam és egyház elválasztása:

 

·        nem kellene évről évre alkudoznia a parlamentben a támogatás jogosságáról és mértékéről, ezt nevezem kényelmi szempontnak.

·        kormány könnyebben diszponál az állam vagyona, mint a költségvetés fölött, mert míg az előző átláthatatlan, bonyolult és rosszul szabályozott, addig a másikra rengeteg szabály vonatkozik.

·        a politikai vezetők megszabadulnak attól a tehertől, hogy a klerikális vezetőknek „udvaroljanak”. (pl: Mátyás templom felújítása)

·        az államnak nem kell törődnie azzal, hogy az egyházak mennyit költenek kultuszra,

·        nem kell résztvennie olyan vitákban, mint például a hitoktatói normatíva megállapítása, és fizetése.

 Ha ezeket a feladatokat nem kell az állami szerveknek ellátniuk, akkor jelentős mértékben le lehet építeni az ezzel foglalkozó bürokráciát, így az állam pénzt spórol meg.  

Tanulság, konkrét javaslat megfogalmazása:

 Az elmúlt években az egyházak számára az egyik legveszélyesebb, és társadalmi hitelüket aláásó folyamat volt a folyó finanszírozás körüli, rendre elveszített, ámde nagy médiaérdeklődést  kiváltó csatározás. Ezek megelőzésére és a föntebb vázolt krízis megoldására a tartós működés intézményes megalapozása szolgálhat. Ennek eszköze lehetne a közigazgatástól való elszakadást megalapozó pénzbeni vagyon juttatása az egyháznak. Ennek révén a folyó kiadások a fenntartás elenyésző részévé válnak, így a kölcsönös nagyvonalúság egyszer s mindenkorra lehetővé válik állam és egyház között. Ez  lehetővé teszi a demokratikus politika előterében  álló folyó kiadások/bevételek köréből való kikerülését. Magyarországon az államnak még vagyonkatasztere sincs, a vagyonjuttatás ügyében pedig mindeddig nagyvonalúságot tanúsított/eltérően a költségvetési tételektől A liberális állam az állam a közfeladatoknak csak egy kisebb részét képes és hivatott közvetlen finanszírozással biztosítani, annál kevésbé reális, hogy akár a hagyományokra, akár a nemzetközi egyezményre hivatkozva az illetékesek elzárkózzanak a tárgyalásoktól.  

Mivel minden éves költségvetés bonyolult politikai alku, ezért nincs benne rendszer, nem követ célokat. Ezzel szemben az állami vagyon puha kategória. Egy jelentős része áttekinthetetlen szervezetekben van, másik része az Államadósság Kezelő Központnál. Az állami vagyon nincs teljes körűen regisztrálva, gazdálkodása nincs ellenőrizve.

Az elmondottak miatt, szemben a politikai viták kereszttüzében álló költségvetéssel, az állam vagyonával a kormány sokkal könnyebben rendelkezhet.

 

Számok tömören:

 A költségvetés kb 1o ezer Mrd, a GDP idén 25 ezer mrd Ft.Az általam helyesnek tartott vagyonjuttatás a rendszeres juttatást (örökjáradékot) kiváltó kb 15o Mrd vagyoni támogatás lenne, amiből, ha rendesen betartották volna a Horn-féle megegyezést (azaz a támogatás mértéke drasztikusan nem csökkent volna az elmúlt években), akkor kamatokkal kb 8o-85 Mrd -nál tartana az állam.  


[1] Az egyház alatt jelen dolgozatomban csak és kizárólag a Római Katolikus Egyházat értem.

1 komment

480 pont pont pont

2007.12.16. 04:17 egy_kobold

December 15. A szokásos menetrend szerint jön egy újabb Felvételi Tájékoztató, benne egy új, megreformált, minden eddiginél jobb rendszerrel, ami kiküszöböli a korábbiak hibáit, igazságot szolgáltat, méltányosságot hirdet stb. Pont úgy ahogy tavaly, tavalyelőtt és azelőtt.

Lássuk tehát, mik az idei változások: mi ez a 400+80 pont, érdemes-e emeltszintű érettségire menni, valóban romlik a nyelvvizsgával rendelkezők esélye és tényleg esélyteremtőbb a rendszer, mint a korábbiak?

144à480

Az idei változattal búcsút kell mondanunk a jó öreg 120+24 pontos rendszernek, a jövő generáció már 400+80 pontban fog gondolkodni. A pontok változtatásának fő célja, hogy minél szélesebb skálán, minél finomabb különbségekkel lehessen sorrendbe állítani a tanulókat. (Sokakban felmerülhet a kérdés, miért pont ennyi az annyi: a megelőző évek gyakorlata szerint, az érettségin elért százalékot (max.100) váltották át pontokra (max.30). Az átváltás helyett azonban 2008-tól a százalékok egy az egyben válnak pontokká, innen jött tehát a „100/30-as szorzó”, amire a későbbiekben még hivatkozni fogok [3,33-ként])

Hogyan változott meg a pontszámítás?

Az összpontszámot továbbra is két módón számítják:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy
b) az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.

A kettő közül a kedvezőbb számít.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatas felveteli eselyegyenlőség

Fellövik az Atlantiszt

2007.12.09. 12:09 Zixus

A NASA ma este próbálja meg fellőni az Atlantis űrsiklót, melynek a nemzetközi űrállomásra kéne eljutni, de a sorozatos meghibásodások miatt ez eddig nem tudták útra bocsátani az űrjárgányt.

 

Az Atlantis fő feladata a Columbus európai modul eljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra. A 4,7 méter átmérőjű, 6,78 méter hosszú modulban a tervek szerint három űrhajós dolgozhat. A 2 milliárd dollár értékű berendezés a tervek szerint 2018-ig lesz teljes egészében üzemképes.

Szólj hozzá!

Reform vagy bukás? Egy alternatív forgatókönyv

2007.12.03. 01:04 egy_kobold

Talán nem tévedünk nagyot akkor, ha azt mondjuk: Gyurcsány Ferenc nem megélhetési politikus. Ha úgy hozza az élet, hogy kikerül a politikából, azt nem fogja olyan tragikusan megélni, mint az MSZP frakció jelentős része. Mások a motivációik és épp ezért másként gondolkodnak, másként cselekszenek. Amíg ez a párton belüli viták szintjén megoldható és kibeszélhető, addig nincs gond. Ha azonban e belső ellentét a bizottsági és parlamenti vitákban és szavazásokban is megnyilvánul, akkor azt a törvényhozás sínyli meg.

A magyar politikai rendszerben, mint minden parlamentáris rendszerben, a parlamenti többséget biztosan maga mögött tudó kormány kormányoz. Ha a kormány elveszíti ezt a többséget, akkor rendszerint új választások kiírása következik, egy új többség megteremtésének érdekében (elképzelhető persze kisebbségi kormányzás, de ez fölöttébb ritka). Éppen ezért különös a helyzet a magyar parlamentben: a kormány törvényjavaslatai nem kapnak többséget olyan formában, ahogyan kidolgozásra kerülnek: módosító indítványok sokasága után gyakran olyan javaslatok fogalmazódnak meg, melyek alapvetően eltérnek az eredeti koncepciótól. Ez a helyzet azonban hosszú távon nem tartható fenn. A miniszterelnöknek konkrét elképzelései vannak az ország átalakítását illetően: ezt miniszterelnöksége óta sokszor, számos formában kinyilatkoztatta. Őszöd óta azt is tudjuk, hogy részéről a reform és (személyes) bukás is elfogadható.

Szólj hozzá!

Címkék: politika mszp szdsz parlament gyurcsany

Politika nyilatkozat a burmai helyzetről

2007.11.25. 03:23 egy_kobold

A hétfői parlamenti munkanap napirendjét böngészve érdekes irományra bukkantam. A beadvány A Magyar Köztársaság Országgyűlésének politikai nyilatkozata a burmai helyzetről címet viseli és ötpárti beadvány, tehát várhatóan sima szavazással elfogadja holnap a Tisztelt Ház. A szöveget elolvasva sajnos nem tudtam rájönni, vajon miért volt szükség másfél hónapra hogy egy ilyen nyilatkozatot kiadjunk. Egy ilyen politikai nyilatkozatnak értelemszerűen gesztus-értéke van, jelzi a szabadságharcosoknak: veletek vagyunk. De ennek ma, mikor a burmai/mianmari helyzet immáron nem „helyzet”, lényegében nincs semmi értelme. Illetve talán annyi igen, hogy ráirányítja a figyelmet arra, hogy szeptemberben, amikor meg kellett volna szólalni, csöndben maradtunk. Mi is, akik pontosan tudjuk milyen az, ha egy szabadságát kereső nép fellázad az elnyomó katonai rezsim ellen.

Szólj hozzá!

Címkék: parlament mianmar kulfold demokracia

Pakisztán történelmi percekben

2007.11.12. 12:18 Zixus

Pakisztán katonai vezetője, Perverz Musaraf kijelölte a következő választások időpontját, ezzel eleget téve a Benazir Bhutto által vezetett ellenzéki erőknek, aki követelte, hogy szűntesse meg a rendkívüli állapotot, és írja ki a választásokat.

A két vezetőnek eltér az álláspontja arról, hogy hogyan kéne Pakisztánt a „teljes / tökéletes demokrácia” útjára vezetni, bár mindkét fél nyugat barát, és az iszlamistákkal szemben határozza meg magát.

Pénteken Bhuttot házi őrizetbe vették, hogy megakadályozzák, hogy beszédet tartson Rawalpindiban. A rendőrség megakadályozta Bhuttot abban is, hogy találkozzon a legfelső bíróság elnökével, Iftikhar Mohammad Chaudhryval.

A cinikus megfigyelők szerint a pénteki dráma a kölcsönös tekintély látszatának megőrzésére irányul, mert titkon mindketten profitálnak az eseményekből.

Ezen cinikus megfigyelők szerint – olvasható a BBC honlapján – a tömeges megmozdulások nincsenek megfelelően előkészítve, és nem támogatják széleskörűen a politikai vezetők a kormányellenes megmozdulásokat, míg maga a kormány nagyon igyekszik a tüntetések megakadályozásán.  

Szólj hozzá!

Címkék: kulfold demokracia pakisztan

Nehéz napok a Fehér Házban

2007.10.20. 17:23 egy_kobold

Kellemetlen másfél hetet tudhat maga mögött az amerikai külpolitika. A táncot a kongresszus külügyi bizottsága nyitotta, akik határozatban ítélték el az első világháború utáni örmény népirtást, és hiába próbálta a Fehér Ház nyugtatni a török kedélyeket, nem járt sikerrel: erről írt Csizi blogtárs alább.

A következő kellemetlenséget az iráni hadszintére szenvedte Bush elnök, mikor is a hét közepén Putyin, Oroszország egyre inkább mindenható ura, kifejezetten baráti hangulatú látogatást tett Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknél. Vlagyimir ugyanis ellentétben az amerikai nyomással kifejtette, hogy szerinte Iránnak, mint minden országnak joga van fejlett technológiák alkalmazásához, így a békés célú atomenergia fejlesztéséhez. Egy esetleges iráni háborút pedig határozottan ellenezne. (Ennek a kijelentésnek egy esetleges ENSZ Biztonsági Tanács ülésen lehet jelentősége: az orosz vétó továbbra is megakadályozhatja az Egyesült Államok és Franciaország ilyen irányú terveit).

Szólj hozzá!

Címkék: amerika putyin iran kina kulfold

Hatalmi játszma - Török offenzíva?

2007.10.18. 13:15 Zixus

Változóban vannak a török-amerikai kapcsolatok. Törökországot az iraki háború sem érintette valami jól, tekintve, hogy az amerikai beavatkozás következtében létrejött az autonóm Kurdisztán a török-iraki határnál. Ennek oka, hogy Törökország Irakkal határos részén kurd többségű a lakosság, és egyre erősebb nyomás nehezedik a török kormányra, hogy tegye lehetővé az egységes Kurdisztán létrejöttét. Ebben azonban nem érdekelt Törökország, hiszen a határkörnyéki területek értékes olajtartalékokat rejtenek.

A török hadsereg várja a parancsot, hogy átlépje a török-iraki határt, és akár Észak-Irak kurd többségű területén is végrehajthat katonai műveleteket a török hadsereg – jelentette ki Erdogan török miniszterelnök.

A török elnökre az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyomás nehezedett a török hadsereg és a közvélemény részéről, hogy engedélyezzen katonai fellépést Észak-Irakban, a szeparatisták akcióinak központjában – írja a The Guardian, ugyanis több mint 37 ezer ember esett áldozatul a PKK (Kurd Kommunista Párt) harcának azóta, hogy 1984-ben fegyvert fogott Törökország zömében kurd népességű keleti és délkeleti részének függetlenségéért.

Szólj hozzá!

Címkék: amerika torokorszag kurdok kulfold

Október 6

2007.10.11. 18:02 Zixus

Október 6-a a magyarság egyik gyásznapja, de ma már kevesen gyászolnak. Ez a nap az aradi vértanúk emléknapja, mikor az orosz-osztrák egyesített haderővel szemben már nem tudott ellenállni a Magyar Honvédség, és a világosi fegyverletételt követően Aradon kivégezték a hadsereg tizenhárom magas rangú tisztjét.

 

Ez a forradalom az egész magyarság számára lényeges, hiszen híres évszázados megosztottságunkat meghazudtolva egységesen léptünk föl az osztrák elnyomással szemben.

 

A forradalom mártírjait, a szabadságharc vezetőit szégyenletes körülmények között Aradon végezték ki. Ez a település a mai Románia területén, Partiumban található, a magyar határ közelében (Jellemző, hogy a magyar Word szövegszerkesztő nem ismeri a Partium szót..).

Szólj hozzá!

Lakitelek és a rendszerváltók

2007.10.03. 21:24 egy_kobold

Az 1987-es lakitelki találkozó huszadik évfordulója alkalmából gyűltek össze a hétvégén a jobboldal jeles képviselői. Sokak szerint Lakitelekkel kezdődött a rendszerváltás / rendszerváltozás / rendszerváltoztatás –kinek hogy tetszik, én a rendszerváltást használom a továbbiakban.

A találkozón azonban nem a megemlékezésé volt a főszerep, a rendezvény nem sokkal volt több, mint egy átlag jobboldali-értelmiségi találkozó, ahol a Gyurcsány-problémán lehet rágódni. Amiben talán mégis más volt, azt a résztvevők személyének köszönhette: régen láttuk már együtt a jobboldalt Csurka Istvántól Csoóri Sándoron és Lezsák Sándoron keresztül természetesen Orbán Viktorig. Akiket többen hiányoltak –többek közt a Magyar Nemzet publicistája Pilhál György is- azok a mai MDF-esek. Őket azonban –és itt válaszolhatunk is Pilhál György azon kérdésére, hogy ők vajh’ miért nem jöttek el- egyszerűen nem hívták meg. Egyes érvelések szerint, mert a mai vezetők nem voltak ott húsz éve –ami kétség kívül igaz is, azonban a most hétvégi résztvevők közül mondjuk Orbán Viktor és Szűrös Mátyás sem volt jelen akkor.

A találkozó végül nem lett több, mint az akkori és mostani viszonyok egyfajta párhuzamba állítása. A „Kádárnak mennie kell” mondatot „Gyurcsánynak mennie kell” váltotta fel. Közben elhangozottak igen kemény és távolra mutató mondatok-gondolatok, ám most nem ezek boncolgatásával szeretnék foglalkozni, inkább az akkori és mostani viszonyok közti párhuzamot vizsgálnám meg kicsit, ahogy tette ezt Fricz Tamás politológus a keddi Magyar Nemzetben.  

Szólj hozzá!

Címkék: politika fidesz szdsz gyurcsany rendszervaltas orban

Csonka olimpiát!

2007.09.29. 15:29 egy_kobold

Kishazánkba nem igazán jutott el a Reuters csütörtöki híre, ezt most bepótoljuk!

 

Az Európai Uniónak bojkottálnia kéne a Pekingi Olimpiát

 

Az Unió országainak bojkottálniuk kellene a 2008-as Pekingi Olimpiát, ha Kína nem avatkozik be a Mianmari eseményekbe –közölte egy uniós törvényhozó csütörtökön.

 

Edward McMillian-Scott, az Európai Parlament alelnöke levelet ír Gordon Brown brit miniszterelnöknek és a az EU soros elnökségét betöltő Portugáliának, melyben megkéri őket, hogy vitassák meg annak a lehetőségét, hogy sportolóik nem vesznek részt a pekingi játékokon.

Szólj hozzá!

Címkék: eu kina mianmar kulfold

Melegházasság Magyarországon

2007.09.29. 13:35 Zixus

A magyar radikális liberális párt, az SZDSZ, törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a Parlamentnek az egyneműek házasodásáról.

 

„Nincs, és nem is lehet részleges szabadság. Szabadság vagy mindenki számára létező, a mindennapok során és az élet minden területén át- és megélhető állapot egy országban, vagy nem beszélhetünk róla. Nincs és nem is lehet részleges tolerancia. Egy társadalom vagy toleráns, és ebben az esetben valamennyi rendelkezésre álló eszközével fellép a gyűlölet és a kirekesztés minden formája, megnyilvánulása ellen, vagy nem nevezheti magát modern, európai demokráciának.”

Szólj hozzá!

Címkék: szdsz melegek hazassag

MOL vs OMV

2007.09.28. 20:25 Zixus

A MOL és az OMV egyesülésének megvan a maga gazdasági ésszerűsége. Ha más nem, hát az, hogy az újonnan létrejövő óriás vállalat talán sikerrel venné föl a harcot a keleti olajtársaságokkal.

A "Lex MOL" néven elhíresült törvény egyelőre lehetetlenné teszi az üzletet, mire az Európai Úniónak sikerülne hosszas eljárássorozat révén rávenni a magyar felet arra, hogy betartsa az európai játékszabályokat, addigra az üzlet tárgytalanná válhat. 

Szólj hozzá!

Címkék: politika mol omv gazdasag

'56?

2007.09.28. 02:40 egy_kobold

Van egy ország, amelyet egy diktatórikus rezsim vezet, alapvetően katonai támogatással. A népnek nem jó, ezért fellázad a vezetők ellen. Úgy gondolják, ha számos más országnak joga van demokráciában élni, akkor nekik is. Legalapvetőbb politikai jogukat gyakorolják, mikor békésen tüntetnek a fennálló hatalom ellen, hogy változásokat érjenek el. Hiába a tüntetés békés jellege, a hatalom lesújt: gumibottal és könnygázzal oszlat, majd mikor ezzel nem éri el célját, belelövet a tömegbe, letartóztatja az embereket. De ők másnap mégis újra az utcára mennek, „ne lőj a saját népedre” –skandálják. Eközben a világ figyelme rájuk irányul, érzik a szimpátiát, és joggal várják, hogy segítsenek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa össze is ül, azonban a világpolitika bonyolult: tényleges segítséget nem fognak nyújtani.

1956. Magyarország. 2007. Mianmar.

Szólj hozzá!

Címkék: amerika eu ensz kina mianmar kulfold demokracia

süti beállítások módosítása