Miként lehetne létrehozni a mindenkori kormányzati politika jóindulatától nem függő egyházi intézmények működési feltételrendszerét, illetve miért nem valósul meg ez az állam és egyház számára egyaránt kívánatos állapot?
A vizsgált probléma: az egyház állami függőségben:
A következőkben azt próbálom meg bemutatni, hogy miért érdeke mind az egyháznak, mind az államnak az állam és egyház szétválasztása. Jelen esetben ezt a kérdést úgy szűkíteném le, hogy miért lenne érdeke mind az államnak, mind az egyháznak.[1]
Függés történeti okai:
A rendszerváltozás után az egyházi vezetés teljes mértékben azonosult a restitúció gondolatával. A Kun Béláék által feldúlt, államosított intézmények visszaadása negyven év után már kivitelezhetetlen. (több jogos örökös, illetékesség tisztázása, stb) Ezért Magyarországon jó érvek alapján született alkotmánybírósági határozat az államosítás kárvallottjainak pénzbeni kárpótlásról.Az egyházi működési költségek kalibrálása az éves költségvetési alku részei közé kerültek. Mivel a folyó kiadások jelenítik meg a köz szerepvállalását, abban úgy tűnhet, hogy hazánk az európai átlagot messze meghaladóan költ vallási célokra. Eközben a lakosság elvallástalanodása jól megfigyelhető társadalmi tény hazánkban.A vatikáni szerződés:
A vatikáni szerződés (1997) adott tartós keretet az állam és az egyházak viszonyának Magyarországon. Az állam ebben a szerződésben elismerte közcélúnak az egyházak szociális, oktatási, sőt vallási tevékenységét, valamint tartalmazza az ennek megfelelő finanszírozási elveket. A szerződés azonban nem tartalmazza a finanszírozás konkrét mértékét, és az állam és egyház konfliktusának ez egyik fő oka.Az állam és egyház szétválasztásának haszna
Mit értek elválasztás alatt:
Állam és egyház elválasztása alatt különböző megoldási javaslatok, eszmerendszerek mást és mást gondoltak. Az én megközelítésemben az állam és egyház szétválasztása azt jelenti, hogy normatív meg kell szüntetni az egyház államtól való anyagi függését.
Egyháznak miért jó az állam és egyház különválasztása:
A 2oo6-2oo8-as időszakban milliárdos csökkentések mentek végbe az egyházi intézmények finanszírozásában. Ez a korábbi ex-lex állapottal szemben válsághelyzetet vetít előre a Római Katolikus Egyház számára. A Vatikánnak nincs eszköze pénzügyi mértékek kikényszerítésére, különösen a törvényhozási többség és a többnyire szkeptikus közvélemény ellenében, és a társegyházakra is kiterjedően nincs. Az elmúlt években az egyházak számára az egyik legveszélyesebb, és társadalmi hitelüket aláásó folyamat volt a folyó finanszírozás körüli, rendre elveszített, ámde nagy médiaérdeklődést kiváltó csatározás.Az államnak miért jó az állam és egyház elválasztása:
· nem kellene évről évre alkudoznia a parlamentben a támogatás jogosságáról és mértékéről, ezt nevezem kényelmi szempontnak.
· kormány könnyebben diszponál az állam vagyona, mint a költségvetés fölött, mert míg az előző átláthatatlan, bonyolult és rosszul szabályozott, addig a másikra rengeteg szabály vonatkozik.
· a politikai vezetők megszabadulnak attól a tehertől, hogy a klerikális vezetőknek „udvaroljanak”. (pl: Mátyás templom felújítása)
· az államnak nem kell törődnie azzal, hogy az egyházak mennyit költenek kultuszra,
· nem kell résztvennie olyan vitákban, mint például a hitoktatói normatíva megállapítása, és fizetése.
Ha ezeket a feladatokat nem kell az állami szerveknek ellátniuk, akkor jelentős mértékben le lehet építeni az ezzel foglalkozó bürokráciát, így az állam pénzt spórol meg.Tanulság, konkrét javaslat megfogalmazása:
Az elmúlt években az egyházak számára az egyik legveszélyesebb, és társadalmi hitelüket aláásó folyamat volt a folyó finanszírozás körüli, rendre elveszített, ámde nagy médiaérdeklődést kiváltó csatározás. Ezek megelőzésére és a föntebb vázolt krízis megoldására a tartós működés intézményes megalapozása szolgálhat. Ennek eszköze lehetne a közigazgatástól való elszakadást megalapozó pénzbeni vagyon juttatása az egyháznak. Ennek révén a folyó kiadások a fenntartás elenyésző részévé válnak, így a kölcsönös nagyvonalúság egyszer s mindenkorra lehetővé válik állam és egyház között. Ez lehetővé teszi a demokratikus politika előterében álló folyó kiadások/bevételek köréből való kikerülését. Magyarországon az államnak még vagyonkatasztere sincs, a vagyonjuttatás ügyében pedig mindeddig nagyvonalúságot tanúsított/eltérően a költségvetési tételektől A liberális állam az állam a közfeladatoknak csak egy kisebb részét képes és hivatott közvetlen finanszírozással biztosítani, annál kevésbé reális, hogy akár a hagyományokra, akár a nemzetközi egyezményre hivatkozva az illetékesek elzárkózzanak a tárgyalásoktól.Mivel minden éves költségvetés bonyolult politikai alku, ezért nincs benne rendszer, nem követ célokat. Ezzel szemben az állami vagyon puha kategória. Egy jelentős része áttekinthetetlen szervezetekben van, másik része az Államadósság Kezelő Központnál. Az állami vagyon nincs teljes körűen regisztrálva, gazdálkodása nincs ellenőrizve.
Az elmondottak miatt, szemben a politikai viták kereszttüzében álló költségvetéssel, az állam vagyonával a kormány sokkal könnyebben rendelkezhet.
