Változóban vannak a török-amerikai kapcsolatok. Törökországot az iraki háború sem érintette valami jól, tekintve, hogy az amerikai beavatkozás következtében létrejött az autonóm Kurdisztán a török-iraki határnál. Ennek oka, hogy Törökország Irakkal határos részén kurd többségű a lakosság, és egyre erősebb nyomás nehezedik a török kormányra, hogy tegye lehetővé az egységes Kurdisztán létrejöttét. Ebben azonban nem érdekelt Törökország, hiszen a határkörnyéki területek értékes olajtartalékokat rejtenek.
A török hadsereg várja a parancsot, hogy átlépje a török-iraki határt, és akár Észak-Irak kurd többségű területén is végrehajthat katonai műveleteket a török hadsereg – jelentette ki Erdogan török miniszterelnök.
A török elnökre az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyomás nehezedett a török hadsereg és a közvélemény részéről, hogy engedélyezzen katonai fellépést Észak-Irakban, a szeparatisták akcióinak központjában – írja a The Guardian, ugyanis több mint 37 ezer ember esett áldozatul a PKK (Kurd Kommunista Párt) harcának azóta, hogy 1984-ben fegyvert fogott Törökország zömében kurd népességű keleti és délkeleti részének függetlenségéért.
Washington hiába ellenzi a török offenzívát, hiszen épp most ítélte el az Ottomán Birodalom végnapjaiban történt örmény népirtást (melynek megítélése még erősen kérdéses Törökországban, lásd a gondolati szabadságról szóló per a Nobel-díjas Pamuk ellen).
Nem teljesen világos, hogy miért volt érdeke Amerikának, hogy szimbolikus támadást intézzen stratégiai szövetségese ellen. Törökország ugyanis szoros katonai kapcsolatokat ápol az USA-val, mióta Törökország 1952-ben belépett a NATO-ba. A két ország jelenleg is több katonai küldetésben közösen vesz részt, köztük Afganisztánban, és Törökország a fő bázisa az Irakot megszálló amerikai erők utánpótlásának.
Eközben Szíria, ahol ugyancsak jelentős a kurd kissebség, támogatásáról biztosította Törökországot egy esetleges iraki beavatkozás esetén, míg az amerikaiak „nagyon kérik” a törököket, hogy ne avatkozzanak be.
Rettentően nehéz lehet Washingtonnak, hogy a szövetséges törökök és a szintúgy szövetséges kurdok – mely népcsoport volt talán az egyetlen, mely egységesen felszabadítóként üdvözölte az amerikai csapatokat – közötti választás. Az iraki háború miatt Bushnak szimbolikusan nagyon fontos a kurd támogatás, megalapozandó a „felszabadítottuk Irakot” teóriát, míg Amerikának, mint országnak fontosabb szövetséges lehet az EU felé orientálódó, demokratizálódó, és nem utolsó sorban hatalmas haderejű Törökország.
Pont ezért ellentmondásos, hogy a szenátus – az elnökkel szemben – elítélte az örmény népirtást.
Míg az okokon elmélkedtem, a török parlament megszavazta, hogy a hadsereg, ha szükséges, akkor beavatkozhat az iraki határnál.
Ankara szerint a Törökországban, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóinak ezrei használják Irak északi részét hátországként a Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta térségeiben végrehajtott támadásaikhoz.
Rajtaütéseik az év eleje óta megsokszorozódtak, nyugtalanságot keltve a török közvéleményben. A törökországi kurd szakadárok is független Kurdisztánt szeretnének délkelet-törökországi és észak-iraki területekből. A háború a küszöbön van.
